Brunszvik-kastély, Martonvásár

Egy darabka Anglia elevenedik meg Martonvásáron az angol-neogótikus stílusú Brunszvik-kastélyt és elképesztően szép parkját látogatva.

 

A kastélyt barokk stílusban gróf Brunszvik Antal építtette 1783-1785 között, melyet 1830-ban Brunszvik Ferenc klasszicistára épített át, majd fia, Brunszvik Géza, az 1870-es évek elején angol neogótikussá módosította. A kastélyt 1898-1945-ig  Dreher Antal sörgyáros birtokolta. A háborús károk után, az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. 1953 óta a Tudományos Akadémia kezelésében álló épületben az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja működik. 

A kastély építésével együtt kezdték meg telepíteni az angolparkot, amely ma is az egyik legszebb kastélyparkunk. A 70 hektáros gyönyörű park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával kis tavat alakítottak ki, benne szigettel, melyen  szabadtéri színpad található. A színpad fölé Beethoven hatalmas mellszobra emelkedik. A szigetre egy fahíd vezet. A hangversenykertet a mezei juhar, a mézgás éger és a magas kőrisek teszik árnyassá. Az itt lévő mocsári ciprus körmérete meghaladja a négy métert.  

Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik családhoz, főként a család hölgytagjaihoz, fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumait mutatják be. A kis múzeum legérdekesebb látnivalója Beethoven zongorája. A szigeten nyaranta  három alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái, annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző.

Az Óvodamúzeum 2014. szeptember közepétől új helyszínen látogatható, a kastélytól nem messze, az országút túloldalán lévő új épületben. A kiállítás névadója, Brunszvik Teréz, nemcsak a magyar, de az európai óvodaügy egyik úttörője is volt. A kiállítás az első magyar óvoda megnyitásától a 60-as évek napközi otthonos óvodájáig  mutatja be a magyar óvodatörténetet, korabeli tárgyak, játékok és dokumentumok segítségével.

Az Agroverzum Tudományos Élményközpont kiállításain megismerkedhetünk azzal, hogyan veszi fel a harcot a tudomány a globális klímaváltozás okozta környezeti, társadalmi és gazdasági problémákkal és felhívja a figyelmünket arra, hogy mi mit tehetünk a veszély csökkentésére.

Az egyetemes kastélyépület igazi romantikus hangulatot teremt. A park minden évszakban más arcát mutatja. A romantikus sétautakat járva megcsodálhatjuk az elbűvölő tavaszi virágos réteket, a nyári harsogóan zöld leheveredésre csábító pázsitot, az őszi színkavalkádot és télen a jégbe fagyott tó, a zúzmarás ágak varázslatos látványát. Látogassanak el ide, ne hagyják ki ezt az életre szóló élményt!

 További képeim: https://indafoto.hu/fulemule

 

 

Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély, Iszkaszentgyörgy

 Az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély Iszkaszentgyörgyön, Budapesttől 80 km-re, Fejér megyében   található. 

Iszkaszentgyörgy neve 1691-ben jelenik meg egy körpecséten, amely ekkor már az Amadé család birtoka volt. A kastély legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal.

1800-ban a kastély Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1870-ben Bajzáth József unokaöccsének lánya házassága révén a Pappenheim grófok birtokába került a kastély. Jelentős átépítése gróf Pappenheim Siegfried nevéhez kötődik, 1904-1909 között. Elbontották a nyugati mellékszárnyakat és helyükre egy emeletes, neobarokk épületet építtettek, díszes ablak- és erkély rácsokkal.

A 2. világháború idején 1944 tavaszától októberig itt működött a finn nagykövetség. A Pappenheim család a 2. világháború végéig birtokolta a kastélyt. Ezt követően kórház, menekültszállás, Beszkart üdülő, az  1950-es években munkásszálló üzemelt falai között. Az 1960-as években a helyi tanácsé lett. Itt kapott helyet a hivatal, a helyi rendőrőrs, egy vegyesbolt, a gyógyszertár és a posta. Később a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és az általános iskola is, valamint szolgálati- és bérlakásokat is kialakítottak benne. 

A kastély felújítása 1985-ben kezdődött, ekkor restaurálták a falfestményeit is. Jelenleg a magyar állam tulajdona. A neobarokk épületrészben a település általános iskolája működik. Az egykori grófi rezidencia kedvelt helyszíne a filmforgatásoknak. A Megint tanú és a Kossuth kifli című filmek valamint a Nemes Jeles László Napszállta című filmjének egyes jelenetei itt készültek. 

A kastélyban és a parkjában tett látogatás felér egy művészettörténeti utazással, mivel minden stílus jellemzői felfedezhetők a barokk kortól a 20. századi neobarokkig. A kastély tökéletes helyszín minden művészeti rendezvénynek és eseménynek. A  látogatható szárnyában kortárs galéria működik.

A kastély parkjában  francia mintára, szimmetrikus elrendezésben formált környezetben, nyírt sövények, fasorok, kerti építmények és szobrok között sétálhat a látogató. Magyarország egyetlen "formal garden"- jét  1991-ben a műemlékvédelem felmérettette. A park és a kastély francia kertje is folyamatosan szépül. Ebben 2013 óta minden évben komoly segítséget nyújt a szakmabeli finn egyetemisták itt töltött nyári gyakorlata.

Látogassanak el ide, csodálják meg ezt az életre szóló élményt nyújtó, csodálatos környezetben lévő, különleges kastélyt! 

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule

Az Agostyáni Arborétum

 

A Gerecse Tájvédelmi Körzet gyöngyszeme a hegység egyik páratlan szépségű völgyében, a Bocsájtó-völgyben található. Az Agostyánt Tardossal összekötő közút mellett fekszik, Tatától mindössze 8 km-re. A 31 hektáros területen elsősorban fenyőkkel ismerkedhet a látogató. Az arborétum mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként is.

 

A terület különlegességét már az Esterházyak is felismerték és 1912-ben szlavóntölgyeket és vörösfenyőket telepítettek be. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A  telepítés alapját a magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a "Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata" című pályázat képezte.

Az arborétum alapvetően fatermesztési, kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos fafajok termőhelyi igényeire, klímatűrésére és az ellenálló képességük vizsgálatára irányultak. 1955 és 1962 között 300 növényt és azok változatát telepítettek a kertbe, melyek mára jelentős méretűek lettek és impozáns látványt nyújtanak.

 

A völgyön átfutó Hidegkúti-forrás vizét összegyűjtő patak útjába gátat építettek és két tavat létesítettek, a kedvező éghajlat fenntartása érdekében. A tavak partján sétálva atlasz cédrusok és hegyi mamutfenyő mellett haladunk el. A felső tó túlfolyásának környéke kitűnő talajt biztosít a mocsári ciprus számára, melyből egész kis erdőt találunk. 

 

A kertet tovább színesíti a nyírek, a tulipánfák, a diófák változatossága. A bejárati utat óriás tuják hatalmas egyedei határolják. A völgy látványa lenyűgöző. Megcsodálhatjuk a természet sokszínűségét, az örökzöldek színkavalkádját.

A kert  2004 óta  Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület, amely a Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt viseli. Területén 71 madárfaj költése, 110 madárfaj megjelenése vált ismertté.

 

A kísérletek eredménnyel jártak, jól hasznosítható fafajokat sikerült ide telepíteni. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelt feladat az arborétum fenntartása, fejlesztése. A karbantartási feladatok mellett, a Társaság nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre, oktatásra. 

 

 

Az arborétum ideális helyszíne az igazi feltöltődésnek. Látogassanak el ide, a faóriások birodalmába, ami feledhetetlen élményt nyújt az egész családnak! 

 

Csákvár és látnivalói

Csákvár jelenleg jelentős turisztikai központ, a Vértesi Natúrpark székhelye, a "Vértes fővárosa". A település és környéke a régészeti leletek alapján már az őskor óta lakott hely. A rómaiak itt építették ki a Florina nevű kisvárost, mely a  III-IV. században élte virágkorát. Ekkor egy késő római erőd is kiépült, melynek maradványait és a városka temetőjének egy részét a XIX. század felétől tárták fel.

A Báraczháza-barlangnak is nevezett üreg a Vértes talán legismertebb barlangja, mely hírnevét a régészeti ásatások során innen előkerült Hipparion, vagyis ősló maradványoknak köszönheti. Csákvártól dél-nyugatra, a Vashegyi-szőlők fölötti hegyoldalban nyílik.

A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház és oktatóközpont található. 2000-ben, az épület alagsorában került megnyitásra a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. Az Esterházy-kastély parkjához tartozó területen, romantikus, sziklás környezetben, kicsiny tó partján álló ház helyén, 1792-ben, még vízimalom működött. Később az Esterházy család e vízimalom alapjaira építtette a Salamon Gessner svájci-német költőről elnevezett nyári pihenőlakot. Az épület 1950-re lepusztult, köveit széthordták. Az épületet a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány építette újjá (1996-2000), mely jelenleg a Vértes Natúrpark látogatóközpontjaként működik.

A csákvári  Csíkvarsai rét egyes szakaszai jól járhatók, így a hagyományos és természetkímélő közlekedési mód igénybevételével, pusztabusszal eredhetünk a régmúlt nyomába az ősi lápvilágban. Szakvezető segítségével ismerkedhetünk meg a vizes élőhely gazdag növény- és állatvilágával, mely gémeskútjával, komótosan legelésző szürkemarha-gulyájával alföldi tájat idéz.

A Fazekas emlékház három helységből áll. Az udvarról a konyhába lépünk be, balra nyílik a tisztaszoba, jobbra pedig a műhely, ahol különböző eszközök, szerszámok, félkész és elkészült agyagedények segítségével ismerhetjük meg a fazekasság múltját, jelenét és jövőjét. Lehetőség nyílik a bemutató megtekintésére, valamint az agyagozás és a korongozás mesterfogásainak elsajátítására is.

Az Esterházy-kastélyt eredetileg barokk stílusban Esterházy János építtette Fellner Jakab tervei alapján. 1781-1823 között többször átalakították, ekkor kapta Charles Morean által a mai klasszicista formáját. A főúri rezidencia különleges értéke az angolpark, melyet a kastély építkezésével párhuzamosan évtizedek munkájával alakítottak ki. Az Esterházyak 1821-ben gyógyszertárat, 1832-ben uradalmi kórházat létesítettek. Esterházy Miklós Móric zárdát óvodával és iskolával, szegényházat és katolikus kört alapított, támogatott. Az Esterházy-kastély 1954-től tüdőszanatóriumként, majd általános kórházként működik. Felújítása a kerti építményekkel együtt a mai napig tart.

A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában lévő egykori két lakás ad helyet a Csákvári Emlékháznak. Az állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak.

A Vértesi Natúrpark igen látványos, 3,5 km. hosszú körútvonala, a Dunántúli-középhegység egyik szubmediterrán szigetét mutatja be. Hét állomásán a Déli-Vértes dolomit hegyének, a Haraszt-hegynek ritka fajokban bővelkedő növény- és állatvilágát, valamint a geológiai múltját ismerhetjük meg.

Látogassanak el ide, e látnivalókban gazdag településre, ahol az egész család életre szóló élményekkel gazdagodhat! 

További képek: Csákvári képek